LifeJegyzet

A mellrák és a nem genetikai tényezők kapcsolata – átfogó áttekintés

Egy 2024 júliusi átfogó áttekintés 1 781 meta-analízist vizsgált 280 publikációból a nem-genetikai tényezők és mellrák kapcsolatáról. A bizonyítékok erősségét négy kategóriába sorolták (gyenge, valószínű, erősen valószínű, meggyőző).

Meggyőző (Convincing) bizonyítékok

Kockázatnövelő tényezők:

  • Magas BIRADS osztályozás és megnövekedett emlősűrűség: 4-6-szoros növekedés 2
    • A mechanizmus magyarázata szerint a megnövekedett emlősűrűség azért jelent kockázatot, mert nagyobb arányú fibroglanduláris szövetet jelent, illetve több olyan epitheliális sejtet tartalmaz, amelyek fogékonyabbak a karcinogenezisre
  • Ösztradiol szint: 30-50% növekedés 3
  • Androstendion szint: 30-40% növekedés 3
  • Ösztron szint: 25-35% növekedés 3
  • Tesztoszteron szint: 20-30% növekedés 3
  • Magasabb BMI és testsúlygyarapodás menopauza után: 12% növekedés/5 BMI pont 7
  • Alkoholfogyasztás: 7-10% növekedés/napi adag (napi adag = 100g/hét = heti 5 doboz sör) 8
  • Orális fogamzásgátló használata, különösen premenopauzában 9
    • A mechanizmus magyarázata szerint a fogamzásgátlók különösen akkor karcinogének, amikor az első terhesség előtt használják őket. Az első teljes terhesség során ugyanis az emlő hámsejtjei egy természetes érési folyamaton mennek keresztül két szakaszban – egy korai növekedési fázison és egy későbbi lebenyes differenciálódási fázison. A még nem szült nők differenciálatlan emlőstruktúrái sokkal érzékenyebbek a fogamzásgátlók karcinogén hatásaira.

Védő hatású tényezők:

  • Magas SHBG szint: 20-30% csökkenés 3
    • Megjegyzés: a túlsúly, centrális elhízás (magas derék-csípő arány), alkoholfogyasztás csökkenti az SHBG szintet, így ezek mind rizikó faktorok
  • Magas rosttartalmú étrend: 7% csökkenés/10g napi rostbevitel 11
    • Megjegyzés: egyúttal növeli az SHBG szintet is

Erősen sugalló (Highly suggestive) bizonyítékok

Kockázatnövelő tényezők:

  • Digoxin használata: 30-40% növekedés (különösen az ösztrogén receptor pozitív (ER+) emlőrák esetében mutat kockázatnövelést) 12 13
    • A mechanizmus magyarázata szerint a digoxin és más szívglikozidok szerkezeti hasonlósága az ösztradiolhoz magyarázhatja a megfigyelt pozitív összefüggést a mellrákkal.
  • Cukorbetegség: 20-27% növekedés 14
  • Magasabb iskolai végzettség: 18% növekedés 15
  • Aktív dohányzás: 9% növekedés 16
  • Testsúlygyarapodás menopauza után: 6% növekedés/5 kg 17 18
  • Magasabb testmagasság 19

Védő hatású tényezők:

  • Egészséges életmód (WCRF/AICR ajánlások szerint): 60% csökkenés 20
  • Menopauzát követően Heti 150 perc közepes, vagy heti 75 perc magas intenzitású testmozgás (megemeli/jelentősen megemeli a pulzusszámot és megizzaszt): 12-15% csökkenés 21
  • Magas D-vitamin (25-OH-D) szint: 12-14% csökkenés 22

Sugalló (Suggestive) bizonyítékok

Kockázatnövelő tényezők:

  • Éjszakai műszakos munka
  • Hormonpótló terápia használata (a tanulmány azt is említi, hogy a mikronizált progeszteron jár a legkisebb mellrák kockázattal)
  • A ≥75% vs <25% emlősűrűség az ösztrogén receptor pozitív (ER+) emlőrák esetében
    • A sűrűbb emlőszövet nagyobb aromatáz aktivitást mutat, ami hormonérzékeny tumorok kialakulásához vezethet

Védő hatású tényezők:

  • Mediterrán étrend követése
  • Szoptató anyák esetében: hosszabb szoptatási időtartam
  • Rendszeres fizikai aktivitás

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kockázati tényezők gyakran összeadódnak, és egyéni különbségek lehetnek a hatásukban. A megelőzés szempontjából különösen fontos a módosítható kockázati tényezők (például életmód, táplálkozás, testmozgás) optimalizálása.

Az átfogó-áttekintés egyes tényezőihez használt hivatkozások:

  1. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39061008/ ↩︎
  2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23239150/ ↩︎
  3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34670801/ ↩︎
  4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34670801/ ↩︎
  5. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34670801/ ↩︎
  6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34670801/ ↩︎
  7. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31471762/ ↩︎
  8. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39061008/ ↩︎
  9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17036554/ ↩︎
  10. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34670801/ ↩︎
  11. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32249416/ ↩︎
  12. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27861859/ ↩︎
  13. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5462396/ ↩︎
  14. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23035011/ ↩︎
  15. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31479033/ ↩︎
  16. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26546245/ ↩︎
  17. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31471762/ ↩︎
  18. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34456166/ ↩︎
  19. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26296642/ ↩︎
  20. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32110887/ ↩︎
  21. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27779567/ ↩︎
  22. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31884419/ ↩︎