A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és nemzetközi szakmai szervezetek egyértelmű állásfoglalást tettek közzé a különböző tesztelési módszerekről (Pálfi, 2022).
IgG/IgG4 tesztek – A szakmai álláspont
Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI) és az MDOSZ határozott álláspontja szerint:
- Az IgG és IgG4 tesztek nem standardizáltak és nem validáltak
- Az IgG4 szerepe toleranciában ugyan felmerül, de a tesztek nem alkalmasak sem táplálékallergia, sem nem-immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztizálására
- Az IgG4 szint emelkedése csupán azt jelzi, hogy az egyén rendszeresen, nagy mennyiségben fogyaszt egy adott élelmiszert
- Használatuk a klinikai gyakorlatban nem javasolt (Stapel et al., 2008)
- A tünetek hátterében állhatnak:
- IBS
- SIBO
- Helytelen táplálkozási mintázat
- Gyulladásos bélbetegségek
- Tumorok
Valós tesztek ételallergia diagnosztizálására
Az ételallergia – az ételintoleranciával ellentétben – valós immunológiai mechanizmussal működik és diagnosztizálására validált módszerek vannak.
Az EAACI (Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság) új, 2024-es irányelvei az IgE-mediált ételallergiák pontos diagnosztizálásához nyújtanak ajánlásokat. A dokumentum jelentősége, hogy több mint 50 nemzetközi szakértő közreműködésével készült és az előző verzió után 10 évvel jelent meg.
Főbb diagnosztikai ajánlások
- Alapvető lépések:
- Allergiára fókuszáló részletes kórtörténet felvétele
- IgE szenzitizáció meghatározása bőr- és vérvizsgálatokkal
- Új ajánlások:
- Komponens-alapú diagnosztika (specifikus IgE antitestek vizsgálata)
- Bazofil reaktivitás értékelése
- Orális táplálékprovokáció (OFC) orvosi felügyelet mellett
- Kétséges esetekben kettős vak placebo kontrollált provokáció
Az EAACI által javasolt módszerekről egy 2023-ban publikált szisztematikus áttekintés [3] a következőket találta:
A kutatás háttere és módszertana
- Három adatbázisban végeztek keresést: Cochrane CENTRAL, MEDLINE, Embase
- Időszak: 2012. október 1. – 2021. június 30.
- 149 tanulmányt elemeztek, összesen 24,489 beteg adataival
A vizsgált populáció jellemzői
- A tanulmányok 60,4%-a 12 év alatti gyermekeket vizsgált
- 54,3%-uk Európában készült
- Több mint 95%-uk specializált gyermekgyógyászati vagy allergológiai klinikai környezetben zajlott
- Minden tanulmányban alkalmaztak orális táplálékprovokációt
- 21,5%-ban kettős vak, placebo kontrollált táplálékprovokációt (DBPCFC) végeztek
Főbb eredmények – megbízhatóság
Bőr Prick Teszt (SPT):
- Magas szenzitivitás friss tehéntejjel (90%) és nyers tojással (94%)
Specifikus IgE (sIgE) komponens tesztek magas specificitása:
- Ara h 2-sIgE (földimogyoró): 92%
- Cor a 14-sIgE (mogyoró): 95%
- Ana o 3-sIgE (kesudió): 94%
- Kazein-sIgE (tehéntej): 93%
- Ovomukoid-sIgE (nyers/főtt tojás): 92/91%
Bazofil aktivációs teszt (BAT):
- Magas specificitás földimogyoró allergiában (90%)
- Magas specificitás szezám allergiában (93%)
Következtetések
- A Bőr Prick Teszt és a specifikus IgE tesztek magas szenzitivitást mutatnak
- A komponens alapú diagnosztika és a BAT magas specificitással rendelkezik
- Ezek az eredmények segíthetik az egyéni ételallergiák pontos diagnosztizálását
Források:
- Stapel, S.O., et al. (2008). Testing for IgG4 against foods is not recommended as a diagnostic tool: EAACI Task Force Report. Allergy, 63:793-796.
- Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottság véleménye az IgG/IgG4-tesztek alkalmazásáról (2022. január 21.)
- Systematic review and meta-analyses on the accuracy of diagnostic tests for IgE-mediated food allergy
- EAACI Guidelines